CSIKY SÁNDOR (EGER, 1805. FEBR. 28. – EGER, 1892. FEBR. 11)

 Csiky család az erdélyi Csikzsögöd községből származik. Csiky Sándornak nagyapja a XVIII. század közepén költözött Egerbe, Csiky Gáspár az Egri Főkáptalan számvevőjeként telepedett le a városban. Fia, Ferenc táblabíró szintén a káptalannál nyert alkalmazást. Csiky Ferenc fia, Csiky Sándor 1805. február 28-án született Egerben. Itt végezte iskoláit, majd a1812/13-as tanévvel kezdődően gimnáziumi tanulmányait. Az eminens diák az 1815/16-os tanév idejére elhagyta a volt jezsuita gimnáziumot — az épületben 1802-től a pásztói cisztercita apátság tanárai tanították és a grammatikai negyedik osztályt Pesten végezte. Egerben fejezte be azonban gimnáziumi tanulmányait 1818-ban.

Édesapja ebben az időben az egri főkáptalannál betöltött állása mellett Károlyi István és Károlyi Lajos gróf poroszlói uradalmában is ellátta az ügyvédi tisztséget és fiát szintén jogászi pályára szánta. Így Csiky Sándor 1818—1820 között az egri líceumban a filozófiai iskola növendéke, az 1820/21-es tanévtől pedig már joghallgató. 1822-ben sikeresen befejezte tanulmányait az egri jogakadémián.

 1824 elején az egri születésű Vitkovics Mihály — édesapja jó ismerőse — neves pesti ügyvédi irodája jurátusa lett. Amikor az uralkodó 1825-ben összehívta az országgyűlést, Csiky Sándor is átköltözött Pozsonyba és nap mint nap ott tolongott az országgyűlési ifjak között, az ülésterem karzatán. Az egri főkáptalan ugyanis édesapja közbenjárására törvénygyakorlatra küldte ki diétái követe mellé.

Itt szorgalmának eredményeképpen 1826-ban az ügyvédi oklevelet kitűnő minősítéssel megszerezte.1828-ban a váratlanul Egerben elhunyt édesapja állását, a megüresedett „Ájtatos Alapítvány" ügyészi munkakört megpályázza és elnyeri.

A következő évben családot alapított: Pálffy János egri kanonok nővérének leányát, Gondos Máriát 1829. január 14-én elvette feleségül.

Mint fiatal ügyvéd bekapcsolódott Eger politikai életébe. A nemzeti függetlenségi törekvések egyik lelkes híve, a Habsburg uralom és az egyházi befolyás ellenfele. Ellenzéki magatartása miatt 1832-ben Pyrker János érsek indítványára leváltották alapítványi ügyészi beosztásából. Ezután magánügyvédi tevékenységet folytatott.

Pyrker János érsek konzervatív hívei 1833. évi október 22-re hirdetett részleges tisztújítás és követválasztás napján erőszakkal választatták meg saját jelöltjüket országgyűlési követnek. Gróf Keglevich Miklós és a haladó gondolkodású megyei nemesek ez ellen felszóltak és az igazságot követelték. A kormány emberei perbe fogták őket, védelmüket Csiky Sándor vállalata. Ez a pervállalás elég sok bosszúságot okozott Csikynek. Többek között alaptalanul 100 Ft. bírságot róttak rá, továbbá megtámadták őseitől örökölt nemesi mivoltát is mely hosszú évekig húzódott.

1848-ban aktívan részt vett a szabad sajtó felállításának és a cenzúra eltörlésének foganatosítására létrejött küldöttségben és a nemzetőrség szervezésében. Egerben március 29-én már 1400 nemzetőr állott a hatóságok rendelkezésére, akik „közköltségen készített lándzsákkal, saját puskáikkal, s kardjaikkal" voltak felfegyverezve. Számuk az április 9-i eskütételkor már megközelítette az 1500 főt. Csiky Sándor lett a nemzetőrség ezredese, még ez évben országgyűlési képviselő lett.1949. februárban Kossuth Lajos Eger országgyűlési képviselőjét, Csiky Sándort, s kinevezte kormánybiztosnak. A magyar szabadságharc ügye 1849 május elején megpecsételődött. Ugyanazon a napon, amikor a magyar seregek Buda ősi várát visszafoglalták, Ferenc József kézcsókra járulva Varsóba I. Miklós cárhoz, 200 ezernyi orosz haderő támogatását szerezte meg. Hiába tettek a megyék még utolsó erőfeszítéseket az általános népfelkelés-re, a kül- és belpolitikai nehézségek érlelték a szabadságharc leverését.

Csiky Sándor június elején még tüzérhadnagy fia után kutatott Komárom várában. Az édesapa azonban csak arról értesülhetett, hogy Árpád fia, 1849. április 26-án Szőnynél szerzett súlyos sebeibe belehalt

Egerbe július 20-án érkezett az első 400 orosz lovas.  A megye bizottmánya az idegen betörés hírére elmenekült Egerből, és utolsó bizottmányi ülését 1849. július 8-án már Szolnokon tartotta. Csiky Sándort tiszteletből felkérték az ülés elnökének.

Ezt követően Csiky visszatért Pestre országgyűlésre. Az országgyűlés feloszlatása után Aulich tábornoknál jelentkezett, hogy fegyverrel kíván tovább harcolni. A tábornok Guyon Richard hadtestébe osztotta be, aki akkor Rácalmáson táborozott. Guyon Richard ezredes századosi rendfokozattal szekerészeti biztosnak nevezte ki. Hamarosan Lúgosra, majd Kmety csapatainak fedezete alatt Facsétre ment katonáival. Augusztus 13-án, a világosi fegyverletétel hírére Kmety, Vécsey, Bem és Guyon parancsnokok haditanácsot tartottak: Vécsey tábornok az azonnali fegyverletétel mellett foglalt állást, míg a többi tábornok Dobrán át, Erdély felé akart menekülni. Csiky Sándor éjjel 2 órára volt Guyon tábornok lakására rendelve, aki azonban, a haditanács döntése értelmében, már éjfél körül útrakelt. Így Csiky Vécsey csapataihoz csatlakozott, és miközben erdei mellékutakon Aradra igyekeztek, Soborsinban elfogták a császáriak. Innen kalandos körülmények között sikerült megszöknie az ún. „Kann passiren"-nek csúfolt útlevéllel. Radnán, majd Lúgoson át Nagyrévre menekült, ahol október 4-ig tartózkodott az ottani pusztán. Beárulták tartózkodási helyét, sikerült azonban megszöknie, mert letartóztatása előtt még egy pandúr értesítette. Útja ezután Szatmár megyébe vezetett, a Nagykárolyhoz közel eső erdőben húzódott meg. Még az országgyűlés Szegeden tartott ülései idején ismerkedett meg Raczke Eszterrel, egy nagykárolyi zongorakészítő leányával, ő, és a Károlyiak ecsédi kormányzója, Kozár Mihály segítette és látta el élelmiszerrel a bujdosót. Az eltűnt országgyűlési képviselő, Csiky Sándor után is megindult a hatóság nyomozása. Már szeptember 15-én elrendelte az egri  kerületi biztos ingó és ingatlan javainak összeírását és azonnali lefoglalását. Az országos körözést ellene 1850. március 29-én adták ki.

Csiky Sándor ez alatt Nagykároly mellett, az erdőben bujdosott. Ott ismerkedett meg Joó Mihállyal, a 13. honvédzászlóalj volt számadó hadnagyával.  Együtt határozták el, hogy Törökországba menekülnek, s ott megvárják az általános amnesztiát. Raczke Eszter segítségükre sietett, s azzal az ürüggyel, hogy Orsován élő bátyját készül meglátogatni, megállapodott egy fuvarossal. Atjon György bizonyos pénzösszegért átadta saját és Palkó József nevezetű szolgája nevére kiállított útlevelét Csiky Sándornak és Joó Mihálynak, akik ezekkel a hamis iratokkal keltek útra Orsovára. Követte őket édesapja kocsiján Eszter is. 1850. augusztus 5-én, az útlevél érvényességével kapcsolatos vizsgálat során azonban feltartóztatták a menekülőket Orsovánál átkelés közben, a Dunán egy hajón. A kihallgatás után mindhármukat a temesvári hadbíróságra szállították át. Joó Mihályt és Raczke Esztert a hadsereg rendőri osztályának adták át, Csiky Sándort, aki viszont országos körözés alatt állt, augusztus 20-án Pestre szállították, haditörvényszéki vizsgálatra. A vizsgálat ideje alatt, november közepén, kezesség fejében rövid időre visszatérhetett Egerbe, de a vádirat összeállítása után ismét letartóztatták és a pesti hírhedt Újépületbe szállították. Majd 1850. december 19-én a 3. hadsereg parancsnokság haditörvényszéke Csiky Sándort vagyonának elkobzása mellett kötél általi halálra ítélte. Az ítélet indoklásában súlyosbító körülményként értékelték, hogy a vádlott az országgyűlésen maradt, annak erőszakos felosztásáig. Az említett ítéletet, fellebbezés után, 1851. szeptember 13-án változtatták meg, amikor a halálbüntetést hatévi várfogságra módosították A vagyonelkobzást fenntartották, a vizsgálati fogságban eltöltött időt beszámították a büntetés idejébe. Csiky Sándor útja ezután Kufstein börtönébe vezetett. A kegyetlen fogság napjai sem törték meg. Kufsteinből 1853. október 2-án feleségéhez küldött levelében írta, minden tettében „egyedül hazája és családja" érdekei vezérelték.

Csiky Sándor 1854 februárjában, amnesztia útján szabadult ki Kufsteinből az egri elítéltekkel, azonban továbbra is rendőri felügyelet alatt állott, mely felügyeletet 1857. április 24-én szüntettek meg. 1856-tól újra vállalhatott ügyvédi munkákat. 1860-ban a hazafias érzelmű Schafner János polgármester kinevezte Csikyt városi főbírónak. 1861. január 15-i polgármester választáson nagy éljenzés közepete megválasztották Csiky Sándort a város élére. Első dolga volt, hogy rehabilitálta 1848-as harcos társait: Puky Miklóst és Teleki Lászlót. Ugyanebben az évben újra Eger város országgyűlési képviselőjévé választották. Szerette a város lakossága és szívesen választották meg e tisztségre. 1861-ben Ferenc József király feloszlatta a magyar országgyűlést. Csiky Sándor körébe tartozók ellenezték ezt a rendelkezést és késleltették az adók beszedését a városban. Ez utóbbi miatt a városi képviselőket megfenyegették, melynek következményeként1861 október 30-án Csiky lemondott polgármesteri beosztásából.                                                                                                                                    Képviselőként azok közé tartozott, akik nem szavazták meg a Deák-féle kiegyezést. 1868 februárjában irányításával jött létre a radikális Egri Demokrata Kör. Kezdeményezésére 1869-ben államosították az egri katolikus népiskolákat. Sokat tett azért is, hogy Egert vasút kösse össze az ország többi városával.

1875-ben történt választási veresége után többé már nem jelöltette magát, az 1878-as választások idején tanítványát, Szederkényi Nándort ajánlotta utódjának. A már idős politikus nagy tiszteletben élt Egerben, tagja volt a város képviselőtestületének, a Heves megyei Honvédegylet elnökeként minden évben a kápolnai csata emlékére koszorúzást rendezett a kápolnai csatatéren. A város kulturális életének is tevékeny irányítója, az Egri Dalkör tiszteletbeli elnöke volt. Kezdeményezésére alakult meg 1878. április 14-én az „Egri színkör részvény társulat" társaság elnöki tisztségét egészen haláláig Csiky látta el és állhatatosan küzdött a kőszínház megépítéséért.                                                                                                                                        1892. február 7-én, hirtelen rosszullét után érte a halál. A szinte kossuthi-kort megért, puritán jellemű politikus halálával a nemzeti önállóság és függetlenség megingathatatlan harcosa távozott el az élők sorából. Mi egriek tisztelettel elékezünk városunk egyik legnagyobb egyéniségére, hősére.

                                                                                                                  

  Forrás: Sebestény Sándor- Csiky Sándor életpályája